WEB 2.0-ás eszközök alkalmazása a tanítási gyakorlatban
Elsősorban az iskolánkban (Krúdy, Győr) évente megrendezésre kerülő Fizika Napja nevű rendezvény (óriásprojekt) szempontjából elemzem a kiválasztott eszközöket.
Három eszköz elemzését teszem meg, ugyanis ebből kettőt alkalmazok, de nem pontosan azokat, csak hasonló jellegűeket (Google Csoportok helyett Yahoogroups-os levelezési lista, Skype helyett MSN), a harmadikat pedig (Delicious) praktikusnak látnám alkalmazni.
Google Csoportok – Yahoogroups levelezési lista
A Fizika Napja szervezései során mindig létre hozunk egy levelezési listát, amelyre a szervező és résztvevő diákok és tanárok is felkerülnek. A lista zárt, tehát csak a listatulajdonos által meghívott és felvett tagok írhatnak rá.
A lista nagyon praktikus az előzetes szervezésben, ötletek kidolgozásában. Bármilyen ötlet, kérdés, probléma felmerül az egyes helyszínek, vagy általános szervezés vonatkozásában, akkor azt fel lehet vetni, bárki válaszolhat, bárki javasolhat megoldást. Ha valaki talált olyan információt, ami neki nem feltétlen, de másnak szükséges lehet, akkor azt megoszthatja a többiekkel. Határidők feladatok közzétételét, véleménykéréseket, egyéb hirdetéseket is megjelentetünk, amelyek a szervezéssel összefüggésben vannak.
Részben egymás számára ismeretlen diákok is felkerülnek a listára, akik aztán a későbbiekben kénytelenek lesznek más csatornákon (pl. privát e-mail, MSN), de személyesen is kapcsolatba lépni egymással.
A lista használata fejleszti a közösségi munkát, az egymásra utalt csoportmunkát, figyelemfelkeltésre, motiválásra, de megértésre, fogalmak tisztázására is alkalmas. A csatolt fájlokban egyéb nélkülözhetetlen információk is áramlanak (helyszínek leírása, egyéb táblázatok, információforrások leírásai stb.)
Technikai szempontból már sok tapasztalat van. A listára felkerülés mindenképpen az felkerülő fél aktivitását feltételezi (több lépéses regisztráció). Némelyik levelezési lista nem volt stabil (pl. a primlista.hu szervere a szervezés csúcsán, az aktuális FizNap előtt omlott össze…), és bizonyos levelezőszerverek (citromail.hu, vipmail.hu) nem engednek be listás meghívókat. Ezeknek az embereknek más e-mailcím megadását javasoltuk. Többségük gmail-es címet készített, ezek a címek stabilak, nagy kapacitásúak, jó a spamszűrőjük, és más gmail-es levelezőtárssal valós idejű csevegést is engedélyez.
Az osztályfőnöki munkában is hasznos a levelezési lista. Az osztály tagjai a címükkel felkerülnek rá, ahová bármelyik osztálytárs, vagy az osztályfőnök írhat. Ha külső embernek kellene írni a listára, akkor a moderátor látja a várakozó levelet, amit szükség esetén beengedhet a listára.
Skype – MSN
Ahogy a Netgenerációs felmérésből is kiderült – és a saját tapasztalatom is mutatja – Skype-ot nagyon kevesen használnak. Helyette a MSN divatosabb a diákok körében. A valós idejű kép-hang-gépelt szöveg átvitele, a konferenciabeszélgetés, fájlátvitel mindegyik rendszerben lehetséges.
Szintén a FizNap szervezésében praktikus eszköz. Az azonnal kezelendő problémák, kérdések tisztázására alkalmas. Kifejezetten az egys helyszíneken bemutatásra kerülő elektronikus dokumentumok előzetes kontrolljában van nagy szerepe. Pl. a nyomtatás előtt álló szövegek, képek, tablók, pps-ek így a helyszínfelelős tanárnak bemutathatók, szükség esetén még alakítani lehet rajtuk (tördelés, betűnagyság, diasorrendek, színek stb.) Például a logók elkészítése is msn-kontrollal ment: a készítő diák alkotott, átküldte, véleményeztem, ő módosított, ismét átküldte…
A szorgalmi feladatok beadásában és az általam készített elektronikus tananyagok, egyéb kiegészítő dokumentumok (kép, webcím, pps, ksebb videó) terjesztésében is segítséget ad.
Szintén az osztályfőnöki munkát segíti, mivel pl. egy beteg, otthon maradt diákkal ingyenes, közvetlen kapcsolatot tudok felvenni. A gólyabál előzetes szervezésében is szerepe volt, pl. a zenék kiválasztásában, vágásában.
Technikailag adhat problémát. Sokaknak nincs mikrofon, vagy webkamera, néhányan nem tudják telepíteni, de találkoztam olyan diákkal is, akinek elvből nincs MSN-je. A diákok harmad része állandóan fent van, ha otthon van, a többiek csak alkalomszerűen, általában hétvégén, esetleg hétköznapokon, de csak pár percre lépnek be. Ebből a szempontból velük nehézkessé válik a kapcsolattartás.
Delicious (del.icio.us)
A linkgyűjtemény rendkívül hasznos a FizNap szervezésében és a napi tanítási gyakorlatban is.
A FizNaphoz rengeteg interneten található információra van szükség, amelyeknek a forrása is lényeges. Egyrészt a hitelesség ellenőrzése miatt (legfrissebb élményem: Farkas Bertalan nem hitte el, hogy a neten megtaláltuk a telefonszámát), másrészt a bárki általi hozzáférhetőség miatt.
A címekhez adható rövid leírás nagyon fontos, mert az URL alapján legtöbbször nem lehet kitalálni, hogy milyen jellegű információ van mögötte.
A fizika tantárgyamhoz folyamatosan bővítek és igyekszem frissen tartani egy webcím gyűjteményt, ami pár soros tartalmi leírásokat is tartalmaz. A címeket témakörökre bontva csoportosítom. Ha egy diák webcímeket gyűjt nekem, tőle is elvárom a néhány szavas kiegészítést (pl. interaktív animációk fénytörés témakörben, angolul).
Az eddigi .doc formátumú vagy saját weblapos közzététel mellet, de inkább helyett kifejezetten hasznos lehet.
Elképzelhető, hogy valaki talál valamilyen dokumentumot (kép, szöveg, videó, szoftver), érdemes lenne letölteni, szerkeszthetővé tenni, de ő valamilyen ok miatt nem tudja megtenni. Akkor a cím alapján (és pl. egy levlista segítségével) ezt egy segítő csoporttárs megteheti.
A FizNaphoz sokan (tanár is, diák is) találnak használható webhelyeket, de ezeket egyelőre csak a levlistánkon tudjuk terjeszteni. Praktikus lenne egy ilyen közösségi könyvjelző.
Úgy látom, hogy ez az alkalmazás még nem vált a hétköznapi gyakorlat részévé, a köztudatba még nem ivódott bele. Éppen ezért először kifejezetten szaktárgyi alkalmazását látom hasznosnak, aztán begyakorlottság, elterjedtség után lehetne alkalmi rendezvények (pl. FizNap) vonatkozásában is kellő gyorsasággal alkalmazni. A diákok jelentős része még csak nem is hallott róla, ezért egy kötött határidőkel működő szervezéshez egyelőre nem tartom praktikusnak.
A mai középiskolás korosztály sokkal intenzívebben használja az internetet és általában a számítógépet is, mint akár a 8-10 évvel ezelőtti generáció. Sokkal nagyobb bennük az igény a digitális tartalmak felhasználására és az eszközéhányanök használatára is.
Emlékszem a változás sebességére és mikéntjére. Ezügyben kb. 1998-ig érdemes visszaemlékezni. Megjegyzem, hogy minden tanévben 350 közeli diáklétszámot tanítok, 10-13 osztályban.
Viszonylag sok szorgalmi feladatot adok, amelyet a diákok szívesen oldanak meg. Egy idő után zavarni kezdett a szorgalmi feladatos papírok óriási mennyisége, amiket a tanév végéig nem akartam kidobni. Innentől lehetőség szerint floppyn kértem a feladatokat. Nagyon sokan különcségnek, "flancolásnak" tartották az ilyen jellegű feladatbeadást. A floppys beadások "csúcsa" 2003-4 körül volt, ekkor a legtöbben így adták le a feladatokat.
E-mail-es lehetősége ekkor még viszonylag keveseknek volt. 2001-ben kb. 3 diákom rendelkezett iskolán kívüli e-mail-címmel, és még néhányan a szüleikét használták. Klasszikus élményem: A kiencedikes lány elküldte a megoldását, de az apja címéről, ráadásul nem írta alá, hogy be tudtam volna azonosítani. Kénytelen voltam visszaírni neki: "Kedves dr. G. J.! A megoldása jó, csak nem tudom, hogy melyik osztályomba is jár..." Ő ekkortól megtanulta az elektronikus kommunikáció elemi szabályait.
Jött egy rövid időszak, kb. 2005-7 között, amikor a cd és a pendrive-os beadások megnövekedtek, párhuzamosan lecsökkent (nullára) a floppys beadás. Ekkor már egyre többen neveztek meg internetes adatforrást a munkájukhoz. 2007-től lényegében csak e-mailben kapok szorgalmi feladatokat, miközben az msn-en történő átküldés is megjelent, kb. 1 éve.
Az msn használatáról érdemes néhány szót szólni. A diákok túlnyomó része rendelkezik msn-nel, közel harmaduk állandóan "on-line" van. A felmérés is tükrözi a tapasztalatomat: elenyésző (2-3 fő) az, aki elvből nem használja, 1-2 van, aki technikai akadályokkal küzd (pl. szoftver beszerzése, telepítése). Kb. 5 %-uk használ Skype-ot is, de nekik ez csak kiegészítés az msn mellé.
Ki kell térnem az iskolánkban ötödik éve rendszeresen megszervezett Fizika Napjára. A 100-120 fős diák és a 20-30 fős tanári szervezőknek levelezési listát hozunk létre, illetve az msn nagyon praktikusnak bizonyul a munka bizonyos fázisaiban. (A hétköznapi munkámban is egyre nélkülözhetetlenebbnek tartom.)
Rendkívül meglepődöm, hogy amikor nem fizika napos diákoknak is elmondom az msn-es kapcsolattartási lehetőséget, akkor minden osztályból legalább 3-4 diák zavartan csodálkozik: Ők ugyanis a tizenévesek tipikus szabadidős tevékenységének tartják az msn-t, így engem már - informatika tanár létemre is - a NEM_netgenerációhoz tartozónak tekintenek! Ez most, 2010 szeptemberében is lejátszódott, 3 osztályban!
A chat mint technikai lehetőség kevesek számára vonzó, osztályonként max. 3 diák talákozott vele, és közülük sem mindegyik tudja meghatározni a chat és az msn különbségét.
Iwiw-en a legtöbb diák fent van (80 %), ott már természetesnek tartják a tanárok megjelenését is, habár ismerősként csak akkor jelölik be őket, ha elég közvetlen és pozitív kapcsolatot feltételeznek a tanár viszonylatában. Egyéb közösségi portálokon (Myvip, MySpace, FaceBook, hi5 stb.) mint másod-harmadlagos kapcsolattartási szinten jelennek meg.
Az iwiw újdonsága kezd elmúlni, így ismerkedésre egyre kevesebben akarják használni, inkább a céljának megfelelően, kölcsönös ismeretségeket hoznak létre.
Érdekes módon minden osztályban van 1-2 diák, akinek nincs használható e-mail címe, mivel elégségesnek tartja az msn-es és az iwiw üzenetes kapcsolattartást.
A virtuális közösségek fontosak számukra, de ezek viszonylag zártak. Blogot kb. 15 %-uk olvas, 5 %-ok ír, fórumokat kisebb nagyobb rendszerességgel közel 20 %-uk látogat, ezen diákok fele ír is hozzászólásokat. Neten megjelenő cikkeket kommentelni inkább 11. osztállyal kezdődően szoktak, de ők is elenyésző létszámban vannak.
Az internet veszélyeivel igazából nincsenek tisztában. Közel 40 %-uk nem is gondolja, hogy az iwiw-en megadott lakcím, telefonszám, fotók, egyéb "ártatlannak" tűnő adatok megadásával zaklatásnak tehetik ki magukat és családjukat is. A keveset használt chat-es ismerkedés veszélyeivel még kevésbé vannak tisztában.
Ugyanakkor az interneten fellelhető információk hitelességét a többségük (70 %) kritikával kezeli. Ha gyanús, ellentmondó híreket találnak, kb. 2/3-1/3 arányban baráttal, illetve szülővel beszélik meg a hitelességi problémákat. Sajnos 90 %-uk nincs tisztáában a hoax és a médiahekk fogalmával, ami viszont egy különleges kommunkációs vírusként egyre elterjedtebbé válik.
A kompetencia alapú oktatásban, pl. a történelem tantárgyban különösen nagy hangsúlyt kell fektetni a forrás alapú módszerekre. A diákok forráskritikai kultúrája, de egyáltalán a forrás megnevezési igénye meglehetősen alacsony.
Mindig kérni szoktam a beadott feladatok forrásait is, akár nyomtatott, akár elektronikus forrása volt. A diákok 40-50 %-a megelégszik a nagyon felületes forrásmegnevezéssel, amely változatos formákat ölt: "az interneten találtam", "az origón/indexen találtam", "a google-val kerestem x kifejezésre és a negyedik találat volt". Ezeken a válaszokon látszik, hogy nem igazán tudják felmérni, hogy az internet egyrészt óriási adatbázis, másrészt nagyon gyorsan változik.
Meglepő, hogy a felmérés sulinetre vonatkozó kérdés szerint az én adatbázisomban senki nem használja a sulinetet mint információs forrást.
Sokan a megbízhatóságot, hitelességet, frissességet nem tudják felmérni. Pl. egy Csernobilra vagy űrtechnikai eseményre vonatkozó információk esetén nagy jelentősége van a publikáció időpontjának, mert már jónéhányszor kaptam olyan feladatokat, amelyek állításai akár évekkel korábban elavultak, megváltoztak. Egyszerűen meg kellett volna nézni a cikk keletkezési dátumát.
A diákok 3/4 része használja a wikipédiát, de ott sem tud kellő forráskritkát gyakorolni, egyszerűen azért, mert nincs tisztában a portál működésével. Ezt az enciklopédiát bárki szabadon szerkesztheti, ezért akár jóhiszeműen, akár rosszhiszeműen is bekerülhetnek hibás adatok. Már többen tesztelték ezügyben a wikipédiát kísérleti jelleggel. Bizonyos bejegyzéseket megváltoztattak és figyelték, hogy milyen gyorsan javít a közösség.
Az eredmény a vártnak megfelelően alakult. A nagy látogatottságú oldalon már 2-3 percen belül visszaállt a valós információ, de a kevésbé látogatott bejegyzés órák vagy napok múlva korrigálódott. Jónéhányat a tesztelőknek kellett 2 hét múltán visszaállítani, mivel ezalatt senki sem látogatta az oldalt. A diákok nincsenek tisztában a módosíthatóság veszélyeivel. Ilyen esetekben leginkább a nem_netgeneráció fejével gondolkoznak: ami olvasható formában le van írva, az csakis hiteles lehet, mert "aki ír, az okos". Nincs meg bennük az a felismerés, hogy manapság bárki bármit publikálhat, nincsenek szerkesztők és cenzorok, vagy legalábbis más szabályok és más dinamika mentén működnek, mint egy nyomtatott újság, könyv esetében.
A teljesítményorientált, kritikátlan forráshasználatra egy személyes történetem a legmegragadóbb: Gyűjtöm a fizikás vonatkozású webcímeket, 1-2 soros leírással, hogy milyen jellegű tartalom van mögötte. Ezeket a diákjaim bővítik feladatleadásaikkal, de ez is lehet szorgalmi feladat: olyan webhelyet találni, amit még nem ismerek, de hasznos lehet. Egy időben ez a gyűjtemény fent volt az iskola weblapján. A történet lényege az, hogy egy diák hoz nekem papíron kinyomtatva egy 20-25 oldalnyi webcímgyűjteményt. Má ez gyanús volt, hogy miért nem elektronikusan adja be. Megállapítottam, hogy ez is témakörökre bontva tartalmazza az URL-eket, tehát szimpatikus. De sajnos ezt is, ezt is ismerem... Néhány rövid keresztkérdés után kiderült, hogy a diák a szorgalmi feladatot "továbbadta" az édesanyjának, aki a neten böngészve megtalálta az én gyűjteményemet, kinyomtatta, odaadta a fiának, aki elovasás nélkül mint újdonságot elhozta nekem. A weblapon és a gyűjteményben is összesen négyszer szerepelt a nevem, de nem tűnt fel nekik...
A net- és géphasználat kihasználása, mederbe terelése ügyében vissza kell térni a Fizika Napjához. A Csodák Palotája jellegű rendezvény előkészítéséhez és helyszíneihez is komoly informatikai háttér szükséges. Az anyaggyűjtés, film, fotó, videó, zene letöltése, digitalizálása, vágása, szerkesztése, pps, doc, xls készítése, szöveggel, ábrával, animációval, helyi hálózat működtetése, szimulációs program telepítése, működésének feltérképezése, fénymásolás, nyomtatás, szkennelés, adatbázis kezelése, msn, levelezési lista, projektor és webkamera használat, archiválás: mind olyan jellegű feladat, ami nem öncélúan, az informatika tanulásáért van, hanem a diák számára is hasznos, értelmes, tehát az informatikát eszközként használja.
A levelezési lista és msn pntosan a hálózati tanulást, információátadást szolgálja. Ha valakinek van kérdése, problémája, ötlete, akkor azt közösségi szinten tudjuk kezelni. Sokkal hatékonyabban, mint személyes találkozások esetében. Ez természetesen a 100 fölötti létszám esetében hatványozottan érvényes, mivel személyes üzenetet szóban ennyi embernek szinte lehetetlen eljuttatni, problémát kezelni úgyszintén esélytelen.
Igazából a FizNap csak részben természettudományi jellegű rendezvény, mivel a háttérmunkája legalább ekkora informatikai alapot követel meg.
A sertésinfluenza elleni védőoltások körüli jelenség késztet némi meditációra.
Alapvetően zavar az "újinfluenza" elnevezés, ez egy szépítő (eufemisztikus) elnevezés, pedig pl. a madárinfluenzát senki nem nevezte át.
Sebaj, a másik jelenség jobban zavar.
Egyre több helyről hallom, hogy egészségügyisek, kifejezetten kórházi orvosok nem oltatják be magukat. Az ő érveik: nem megfelelőek a vakcinák tesztjei, nem tudjuk, hogy pontosan milyen mellékhatásai lehetnek.
A dolog másik része is érdekes: Akiket eddig bármilyen influenza ellen is beoltottak, a többségük nagyon erősen megbetegedett. Számukra a magyarázat úgy szólt, hogy ha nem kapták volna meg, még betegebbek lettek volna... Node ez nyilván nem igaz, mert akik nem kapták meg az oltást, sokkal kisebb arányban és mértékben betegedtek meg.
Volt itt már madárinfluenza, AIDS, ebola, antrax, hepatitis, TBC, akármilyen járvány. Mindegyik szépen lecsengett, nem irtódott ki a fél világ, megvoltak a terjedési és terjedést megakadályozó feltételei, körülményei. Tehát kordában lehet tartani. (Habár ez egy nagyszerű konspirációs teória az arra fogékonyak számára, miszerint a felsorolt járványok többsége mesterségesen előidézett, vegyifegyver szerű "teszt", amivel egyrészt a betegség terjedését lehet vizsgálni, aztán bizonyos embertípusok immunális és pszichológiai reakcióit is, illetve az ellenszer logisztikáját, elfogadtató kampányát, tehát marketingjét. Extra konteóként megemlíthetjük, hogy bizonyos gyógyszer-lobbiknak érdeke lehet bizonyos betegségek terjedése, ha éppen nincs felvevőpiaca a termékeiknek...)
Számítógépes modellekkel lehet bemutatni a kollektív viselkedéseket. Kifejezetten pl. állatok (madarak, hangyák, halrajok, állatcsordák) mozgását, sőt emberek kollektív mozgását is! Erre legszebb példa a vastaps kialakulása. (Egyre többen tapsolnak egyszerre, eleinte lassan, aztán egyre gyorsabban, végül szétesik a ritmus, majd a kaotikus folyamat újra rendezetté kezd válni. tehát periodikus a folyamat.)
Az informatikában a "zsákmány-ragadozó" szimulációk - kifejezetten grafikusan ábrázolva -gumicsont témát jelentenek másodéves infószakos hallgatóknak. A párducfoltos mintázatok , a csíkok, a váltakozó színek létrejötte mind egyszerű algoritmusokkal modellezhető.
A járványtejedés is egyfajta mintázatterjedés, amely megfelelő bemenő paraméterek esetén szintén modellezhető.
Kíváncsi vagyok, hogy például ez a sertésinfluenza modellül szolgál-e egy szimulációs programhoz, vagy éppen fordítva: most néhányan egy bunkermélyéről nézik a valós terjedési térképet, miközben összehasonlítják a monitorukon régebben lefutott, megtervezett programmal...
Most éppen egy e-learninget tanuló e-learninges tanári tanfolyamon veszek részt :-)
Követelmény, hogy legyen kívülről is látható blog. Íme, itt van.
Berakom az eddigi belső blogos agyszüleményeimet ide is kiteszem, egy az egyben bemásolva:
 | web 2.0Mészáros Péter írta 2009. november 4., szerda, 21:19 időpontban |
A portálon bárki "1. Már van némi tapasztalata a Tenegen tanulási környezetben. Mennyiben felel meg ez a környezet a felsorolt e-learning 2.0-ás feltételeknek? Írjon erről néhány sort a tanulási naplójában." Akkor most írok Technikailag a lehetőségeket szerintem teljes mértékben megadja, viszont a kihasználása még várat magára, mivel ki kell ismerni a lehetőségeket: mit milyen esetben kell és/vagy lehet használni, alkalmazni. Szóval ez a tenegenes környezet sokat nyújt, csak én még kevés lehetőségével tudok élni. Szerintem klasszikus tanítás-tanulási folyamatban, diákok között, klasszikus tananyaggal jobban, jobb hatásfokkal működik. Ugyanis itt nekünk elsősorban a tenegent kell megismerni a tenegen segítségével. Tehát a cél egyben eszköz is. Egy diáknak pedig a tenegen tisztán eszköz, nem tanulási cél. |
| Összefoglaló az 1. beadandó feladathozMészáros Péter írta 2009. október 31., szombat, 20:41 időpontban |
A portálon bárki E-learninges rendszerrel eddig csak érintőlegesen foglalkoztam, de elektronikus tananyagfejlesztést végeztem, és a diákjaimat is biztatom informatikai alapú megoldásokra. Tantárgyaim a fizika és informatika kölcsönösen feltételezik egymás eszköztárának, módszereinek a felhasználását. Így az informatika sem válik öncélúvá, másrészt a fizikában az IKT alapú módszerek a diákok igényeihez, lehetőségeihez jobban igazodik, motivációs bázisként is jobban használható. Iskolánkban a tanár-diák-technikai háttér feltételhármas megfelelő alapokat nyújt a hálózati tanulási módszerek beépítésére. A videó alapgondolatai egybecsengenek elveimmel, tapasztalataimmal. A diákokban alapértelmezésben meglévő kreativitást és érdeklődést az iskola valóban kiirtja, kérdezni, megoldási lehetőségeket keresni eleinte nem mernek, később nem is akarnak. A tantárgyak feleslegesen és erőszakosan hierarchizáltak, ez is oka lehet az ismeretmozaikok elszigeteltségének, amelyek nem állnak össze teljesítményképes tudássá. A felvetett problémák megoldásában az e-learning alapú tanulási hálózatok jó hatásfokkal segíthetnek. |
| 2. bejegyzésem - blogmizériaMészáros Péter írta 2009. október 25., vasárnap, 23:43 időpontban |
A portálon bárki A megérzésem jó volt: van a moodle-ban ez a blog, amit most is nyúzok, meg lehet csinálni külső blogot is, ami pl. guglis, blogspot-os. Nem volt egyértelmű a feladatkiadás, mert ráakadtunk többen is mindkettő lehetőségre Ha egyszer nagyon ráérek, akkor csinálok blogspot-os blogot is, azt még dizájnolni is lehet. |
| TC01 - jegyzeteimMészáros Péter írta 2009. október 25., vasárnap, 22:58 időpontban |
A portálon bárki Első próbálkozás saját blogbejegyzéssel. 2009. okt. 25. [ Módosítva: 2009. október 25., vasárnap, 23:43 ] |